• Föoldal

    Andre Rieu-Memory music

    • Föoldal

    KÖSZÖNTELEK AZ OLDALON!

    NÉZZ KÖRÜL ÉS KÉRLEK ÍRJ NEKEM A VENDÉGKÖNYVEMBE!

    KÖSZÖNÖM!

    Föoldal

    Föoldal

    EZT A BLOGOT EREDETILEG AZ ÁLTALAM SZERKESZTETT KÉPEK GYÜJTÉSE CÉLJÁBÓL HOZTAM LÉTRE

    AZTÁN ÚGY GONDOLTAM, HOGY MEGMUTATOM SZÜLŐFALUM SZÉPSÉGEIT IS EZEN AZ OLDALON IS.

    ITT LÁTHATOD!

    Ne lépj tovább, olvasd el, esetleg kedvet kapsz és ellátogatsz személyesen is, sok szép látnivalóban lesz részed.

    Ozora már a honfoglalás előtt is lakott terület volt, de igazi fénykorát az 1400-as évektől éli.
    Az Ozorai Pipó várát 1416-ban kezdték építeni. Az akkor főúri lakhely négyzet alaprajzú, emeletes, középudvaros. Az épület alatt két pince található. A főépület külső mérete 35X35 méter. A belső udvar 17X17 méter. Ezen belül húzódik az 1,8 méter széles pilléres folyosó. A külső homlokzatok gazdagon tagoltak és áttörtek Az építmény külső megjelenése a késő gótika stiláris jegyeit hordja. 1491-ben a vár megsérül. 1520-ban Héderváry Ferenc átépíti, reneszánsz részletekkel gazdagodik.
    A község az 1848-as Ozorai Diadallal írta be nevét az egyetemes magyarság történetébe.
    Ozora életében két ismert és híres költő is jelentős szerepet játszott, életük egy jelentős állomása Ozora volt: Petőfi Sándor és Illyés Gyula.
    Petőfi Sándor vándorszínészként Ozorán lépett fel először a nagyvendéglőben.
    Illyés Gyula - diákkorától kezdődően - boldog napokat töltött Ozorán. A falut "álmai városának" nevezi. Tükörcsösön a pince hűvösében születtek az ozorai versei.
    A település az utóbbi időben  nagyon sokat fejlődött. 1994-ben a virágos városok és falvak országos pályázatán Ozora - a falu kategóriában - első helyezést ért el, majd 1995-ben nemzetközi versenyen Európa díjat kapott.
    A település minden részén a fafaragók munkája látható.

    Ha kedvet kaptál látogass el Ozorára, amit Ilyés Gyula álmai városának nevezett.

    TÖRTÉNELEM
    Ozora történelmi és irodalomtörténelmi személyiségekben gazdag község, azon kevés falvak egyike, amely nevét évszázadokon keresztül megőrizte. "Meleg tenyérként" vonzotta Zsigmond király hűséges emberét, törökverő lovagját, a Firenzéből származó Filippo Scolari-t, a ferencesrendi kolostor kiváló humanistáit, amelyben 120 éves fennállása alatt élénk szellemi és irodalmi élet folyt, amelyet kiváló rendfőnökök, mint például Temesvári Pelbárt biztosítottak. De vonzotta Ozora az 1848-as időkben Perczelt és Csapó Vilmost, az Ozorai Diadal nagyszerű alakjait, Petőfit és később Illyés Gyulát.

    Ozora Tolna megyében a Sió mellett található. Északi és keleti irányból a Dél-Mezőföld, nyugatról a Kapos-Koppánymenti- dombvidék, délről a Kapos völgyből meredeken kiemelkedő Hegyhát határolja. Ozorán az őskor emberének élelmét az erdők vadjai és vízi világ állatai, védelmét pedig a magas dombok biztosították. De emelte a község jelentőségét, hogy a Sió-völgy jó átkelési lehetőséget biztosított délről észak felé. Legrégebbi leletek a kőkorból származnak (csiszolt kőbalták és töredékek, pattintott pengék, marokkő, bütykös fülű agyagedény stb.) A község közepén emelkedő Kálvária-dombon bronzkori földvár ma is jól kivehető vonalai látszanak. Ismert lakói a községnek az illírek, majd az őket leigázó kelták voltak. A keltákat követő rómaiak idejében sem csökkent a helység szerepe. Átkelőhely lévén, valószínű megszálló és lóváltó helyet is létesítettek itt.

    A Sió első szabályozása is a rómaiak nevéhez fűződik. A római birodalom bukása után e tájat is elérték a népvándorlás hullámai. Vándorlók, hunok, keleti gótok és longobárdok után két évszázadra az avarok vették birtokba. Az avarok után a szlávoké lesz a terület. Ozora is ekkor kapja nevének első formáját. "Uzra" szláv eredetű szó, jelentése "nagy", "óriási". Ebből arra lehet következtetni, hogy abban az időben Ozora a környék legnagyobb települése volt. A község első írásos emléke 1009-ből származik, a pécsi püspökség alapítólevélében fordul elő. A XI-XIII. században az Árpádkori Ozora életéből kevés írott emlék maradt. Ozora első földesura Sólyági Sándor ispán volt. 1325-ben már Ozora néven szerepel, s ezt az előnevet a család mindvégig meg is tartja.

    Virágkorát az 1400-as évektől éli, 1399-ben veszi feleségül az Ozorai főnemesi család utolsó leánytagját Borbálát Zsigmond király Firenzéből származó fiatal és tehetséges hadvezérre Filippo Scolari, akit attól kezdve Ozorai Pipo néven ismer a magyar történelem. Személye meghatározó volt a középkori Ozora életében. 1416-ban kap engedélyt a várkastély építésére, s ehhez Itáliából hozat építészeket, kőfaragó mestereket, akik egy cseppnyi Itáliát varázsoltak a tolnai dombok közé. Bővebben >>>
    Pipo halála után Ozora a Héderváriaké, majd enyingi Török Bálinté lesz, tőle a törökök kezére kerül, majd a török hódoltság után az Eszterházyak birtoka lesz.

    A község az 1848-as Ozorai Diadallal írta be magát az egyetemes magyar történelembe. A fiatal honvédsereg Pákozd-Sukorónál megveri Jellasich csapatait, a segítségére érkező Róth és Phillipovich elkésik, visszafordulnak Ozora felé, mert más irányba minden út le van zárva. Tolna megye közgyűlése a tolnai nemzetőrök és az Ozorai, valamint környékbeli népfelkelők parancsnokával az Őrnagyi ranggal "feldíszített" Csapó Vilmost nevezte ki. Csapó, hogy a túlerőben lévő ellenséget megtévessze, hadicselt eszelt ki. Heves puskatűzzel fogadja őket, a környező dombokon pedig tábortüzek sokaságát gyújtatja. A visszavonuló Róth és Phillipovich először szabad elvonulást kér, majd fenyegetőzik, de mindhiába. A gyűrű szorul, s a két generális 1848. október 7-én leteszi a fegyvert. Erről Csapó jelentése így szól:
    "Mi minden tétovázás és alku nélkül, egy pár szó parancsra megtörténvén, két generális, Róth és Phillipovich, 3 stabális, és mintegy 50 tiszt, továbbá 12 ágyú, a töltényszerekkel és öt zászló, végül 7500 közkatona, és altiszt a mai napon elfogatott és fogollyá tétetett."
    Kossuth október 13-án az Országos Honvédelmi Bizottság nevében Sztankovánszky Imréhez, Tolna Vármegye főispánjához, intézett levelében az Ozorai Diadalt a "Haditörténelemben csaknem páratlan győzelemnek minősíti".

    Ozora életében két híres és ismert költő is jelentős szerepet játszott, illetve a megállapítás fordítva is igaz, életük egy-egy jelentős állomása Ozora.
    Időrendben először Petőfi Sándor nevét kell említeni, aki mint vándorszínész érkezet a faluba 1841. július 31-én. Sepsy Károly társulatához szerződve Ozorán lépett fel először, mint vándorszínész, Gvadányi: A peleskei nótárius című művében. Három szerepet is játszott, s egyéb feladatai közé tartozott, hogy az előadás után viharlámpával kísérte haza a ténsasszonyokat.

    Innen a társulat Cecére ment, s itt írta meg a költő a Színésszé lettem című versét. Fellépésének színhelye a község központjában lévő Nagyvendéglő épülete volt, amelynek falán az eseményt emléktábla őrzi.

    A másik személy Illyés Gyula - diákkorától kezdődően - boldog napokat, hónapokat töltött Ozorán. A falut "álmai városának" nevezi; itt áll Ozorai Pipo - Illyés versében Pipo di Ozora- itáliai mesteremberekkel emeltetett vára, a nagykocsma, fogadójában lépett fel először Petőfi. 1848-ban a "sármelléki törpe Thermopilé" a tanúja a Róth és Philipovich csapatait megfutamító huszárok cselének. (Illyés Gyula: Ozorai példa). A diák a hegyi temető néhány keresztjéről családja nevét olvashatja le. Vár alatt, az iskola előtt a Cinca patak hídját családja készítette. A Szentháromság tér látomása Párizsban, a Notre Dame előtti téren is emlékezetébe villan.
    "A bolygón, mely lánggal égve
    s szabott köréből ki-kitérve
    rohant a hideg űrön át,
    rajta van Ozora
    várdombja, temploma."

    1935 júniusában naponta teszi meg a kántortanítói rokon Hadfy Béla lakása és présháza-pincéje közötti utat. Tükörcsősön a pince hűvösében születtek az ozorai versek, a Puszták népe egyes fejezetei is itt íródtak. Petőfi-je utószavának datálása is Gyánt-Ozora, 1936. 1944-ben amikor "rangrejtve" bujkálni kell, menedéket - ha rövid időre is - újra csak itt talál, itt várják hű arcok, "segítő magyarok".
    "Keres az ország, morcos mostohám,
    De mi baj érhet engem Ozorán?
    És Fürgeden és Gyánton, a pusztákon?
    Mely óceánom volt, szigetvilágom..."

    Jelentős esemény volt a község életében 1985. október 31., ekkor vette fel iskolánk, az országban elsőként, Illyés Gyula nevét. Nem szorul bizonyításra, annak nevét őrizni, "aki verseiben átölelte az egész európai világot Párizstól Moszkváig, de sohasem felejtette el a Siót és Ozorát", annak szellemét, gondolatiságát, tartalmi hagyatékát méltóképp ápolni- nem kis feladat. (Gulyás Gyula: Illyés szobor
    Mártírok utcában, Országos versmondó versenyek döntőinek színhelye volt.

    Föoldal

    FELÚJÍTOTT VÁRKASTÉLY

    Az Európai Unió és a Magyar Kormány csaknem 1,7 milliárd forintos támogatásával befejeződött az Ozorai Várkastély és környezete turisztikai fejlesztését célzó program első üteme. A fejlesztés eredményeként a várkastélyban  többek között reneszánsz élményházat, valamint interaktív vártörténeti kiállítások megrendezésére alkalmas tereket alakítottak ki, valamint helyreállították a Tolna megyei község főterén az Esterházy-fogadó barokk épületét, amelyben egykor először lépett a világot jelentő deszkákra a vándorszínész Petőfi Sándor. Az elkészült beruházást 2015.december 17-én adták át a nagyközönségnek.

     

    Ozora és a puszta Illyés Gyula szemével - állandó kiállítás nyílt Ozorán 2016. junius 25-én.

     

    Az ozorai Nagyvendéglő Forster Központ által frissen felújított barokk épületének most megnyíló állandó kiállítása a 20. század első felének világát hivatott bemutatni. A Tolna megye világához és Ozorához sok személyes, gyermekkori szállal kötődő Illyés Gyula műveiben számtalan helyen megjelenik a pusztai és a nyüzsgő falusi-mezővárosi élet, amelynek a Nagyvendéglő reprezentatív helyszíne volt. A kiállítótérben a vidék helytörténeti, néprajzi vonatkozásait ismerheti meg a látogató, szubjektív – Illyés Gyula szemével láttató ‒, az általa kiemelt hangsúlyokat követő perspektívából. Az ozorai mezővárosi és a pusztai élet képeit felvillantó fotók, népművészeti és néprajzi tárgyak, reprodukciók installációit Illyés irodalmi szövegei keltik életre.

    Föoldal

     

    LENTEBB A FELUJÍTOTT VÁRKASTÉLY ÉS A HOZZÁ TARTOZÓ  ÉPÜLETEK KÉPEI LÁTHATÓK

    Föoldal

    Föoldal

    Föoldal

    Föoldal

    Föoldal

    Föoldal

    Föoldal

    Föoldal

    Föoldal

    Föoldal

    Föoldal

    Föoldal

    Föoldal

    Megújult az egykori  NAGYKOCSMA - ESZTERHÁZY FOGADÓ épülete is, ahol  - többek közt -Petőfi sándor vándorszinész korában fellépett.

    Föoldal

    Föoldal

    Föoldal

    Föoldal

    Pillanatképek a faluról.

    Föoldal

    A felújítás során a vár külső látképe a bástyák visszaépítése miatt megváltozott.

    Föoldal

    Föoldal

    Föoldal

    Föoldal

    Föoldal

    Föoldal

    Föoldal

    Föoldal

    Föoldal

    Ozora község honlapja

    (kattints rá)

    Ozora Ilyés Gyulának is "álmai városa" volt. Én is nagyon szeretem. Sajnos már rég nem élek ott, de ha ellátogatok vagy csak a képeket nézegetem mindig visszatérnek gyerekkori álmaim.

    Remélem nem bántad meg, hogy pár percet szenteltél az idődből.

    Ha kérdésed van, vagy tetszett Neked, írjál a vendégkönyvembe.

    Köszönöm, hogy elolvastad!

    NÉZD MEG AZ ÁLTALAM SZERKESZTETT KÉPEKET, ÉS A BLOGOM TÖBBI OLDALÁT IS.

    Kattints fent a "Képek" gomra és máris ott vagy a galériámban.